DREAMS

A mai adag: egy lájtos, és egy rémálom!:P

Lájtos. A régi lakhellyem régi szomszédjánál voltam. Papucs nélkül, fehér zokniban mentem át Anitáékhoz.
Anita kiszaladt elém, és boldogan mutatta, mit kreatívkodott. Egy fehér tunikát készített, ami kb. a fenekéig ért. Az alsó sávban elöl minta volt. Egy tenger-részlet. 2 Hello Kitty hableány (amigurumi) úszkált.
Nekem ez eszembe se jutott volna: amigurumi figurákkal ruhát díszíteni!:)

A rémálom.
Leggyakrabban a kocsma a rémálmaim helyszíne. Mint most is!:P
Minden idegesített. Először is az, hogy az ajtót állandóan becsukták. Én meg nagyon utálom a füstöt!
Idegenek voltak, köztük sok roma.
Semmi nem volt a hellyén. Semmi. A hűtőben üres üvegek is voltak. A szekrényen egy üvegben romlott üdítő, ami már penészes volt, és döglött bogarak úszkáltak benne.
A másik dolog amit utáok, ha a pult mögé bejön valaki. Hát most bejöttek.
Sőt, a kasszába is benyulkáltak.
Az egyik kisgyerek is bejött, és majdnem fejbevágta a kinyíló pénztárgép. De odaraktam a kezem a fejéhez, így nem lett baj. Pontosabban lett, mert a gyerek azt mondta, hogy fejbevágtam. A romák nekem estek, és szidni kezdtek.
Bementem a raktárba. Üres volt...
Kimentem. A hűtő mellett egy terhes nő ücsörgött, és mindenáron narancs üdítőt akart. De akárhogy dúrtam a hűtőt, nem találtam...
Rádöbbentem, hogy leltárkor nem is vettünk fel mindent.
...és végre felébredtem!

Most fáradt vagyok!:(

Egy éjszaka többször is álmodhat az ember??? Mert én bizony több kis történetre emléxem.

Az első. Ez rövid lesz... Pakoltam. Valami papírokat, és a papírok mellé kis csomagokat. Kis tasakok voltak, benne fura, haszontalannak tűnő kis műanyagok.

Második. Olyan volt az egész, mintha állásinterjúra készültem volna. Egy nagy teremben voltunk többen is. Mindenkit meghallgattak, utána elkezdték rostálni az emberkéket. Én bent maradtam. "Döntős" lettem. Viszont arra nem jöttem rá, hogy milyen állás, és az se tiszta, hogy megnyertem-e végül.

Harmadik. Egy kis házikót néztünk meg az öcsémmel, meg még valakikkel. Parasztház volt, valószínű, hogy lakatlan. Az udvaron nem volt fű, viszont tiszta, és rendezett volt.
Az udvar hátsó részén egy góré-szerűség állt, és mi felmásztunk rá.
Később túl magasnak tűnt. A többiek lemásztak. Nekem még magasabb lett... Szóltam, hogy segítsenek. Le is szedtek: azt is mondták, hova lépjek a téglákon...
Az utolsó kép amire emléxem, az, hogy odaszaladt hozzánk egy nagy zsemleszínű, barátságos kutya.

Ennyi. Úgy rémlik volt még más is. De most hiába gondolkodom, sehogy nem jut az eszembe!:(

Ez nem volt valami vidám álom.

Láttam magam kint a piacon zsákokat árulni. De a helyszín nem a mi piacunk volt, ismeretlen volt a helyszín. Hajnal lehetett, mert még nem volt egészen világos. Hideg volt kint.
Talán késhettem, mert már ültek az asztalomnál: a régi kolléganőim voltak ott. Hajni és Ibolya.

Rendes piaci asztalnál ültünk, a hátunk mögött zöld fű, drótkerítés, és talán árok is...

Az asztalnál ülők ellenségesek voltak. Pontosabban lenézőek.

Teljesen elnyomottnak, kirekesztettnek éreztem magam. ...olyan kis senkinek... Amíg nem voltak vevők a piacon, ezt éreztem intenzíven.

Végül elkezdtek jönni az emberek is a piacra.
Bár rosszul éreztem magam a bőrömben, mindenkivel kedves voltam, és mosolyogtam.

A többiek mérgesek voltak rám, először nem hagyták, hogy tegyem a dolgom, nem érhettem semmihez. De mivel rendületlenül mosolyogtam, és az emberek szeretettel néztek rám. A "kollégák" egy idő után felálltak. Ott hagytak...
...és mosolyogva árultam tovább! ...és nem is bántott, hogy úgy bántak velem... Megbocsájtottam nekik.

Hogy miért volt ez fura??? Mert a két volt kolléganőmet nagyon szerettem. Barátnőként gondolok rájuk! Ők az életben soha nem bántak így velem!:)

Ezt álmodtam... Kicsit gusztustalannak tűnhet majd!:P

Férgek. Másztak. Hosszúak, és kemények voltak. Mindenhonnan előbújtak, és még a wc-ben is azok úszkáltak. Talán olyanok lehettek, mint azok a bélférgek...

Nagyon zavart engem is, és másokat is. ...és hirtelen felindulásból elkezdtem őket eltaposni.

Először nem is akartak elpusztulni, mert nagyon kemények voltak.

...végül sikerült.

Mindenhol agyontaposott fehér férgek hevertek. Rengeteg!

Lassan el is tűntek. Nem bomlottak el, egyszerűen elpárologtak.

Hát ennyi. Fura volt ilyesmit álmodni!

A jelentése az álmoskönyv szerint: valamit le fogok győzni!:)